2026-03-31. 21:58
Henry Kissinger - Világrend
![[Kép: covers-365927.jpg]](https://i.ibb.co/FkYSCNtm/covers-365927.jpg)
Henry Henry Kissinger (1923- ) amerikai Nobel-békedíjas diplomata és politikus, a 20. századi amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb formálója. Előbb az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt, de több későbbi elnök mellett is dolgozott tanácsadói minőségben. Legújabb könyvében a 21. század sürgető történelmi kihívására keresi a választ: hogyan lehet az ideológiai szélsőségek, az ütköző történeti víziók és a gyorsuló technicizálódás világában közös, a békét biztosító világrendet kialakítani? Merre tartunk? A nyugati világ fölé kerekedik-e a gazdaságilag erősödő kelet? Ha igen, mindez békés folyamat lesz-e? E kérdések megválaszolásához a szerző kétezer év történetén kalauzol át, hogy elérkezzen a mai, változóban lévő világrend-koncepcióig, majd könyve utolsó harmadában a következő fél évszázad várható kihívásait is felvázolja. A kötet amerikai megjelenése óta eltelt rövid idő máris az ő jóslatait látszik igazolni.
Káosz fenyeget a mindeddig példátlan egymásrautaltság és kölcsönös függőség dacára: a tömegpusztító fegyverek terjedése, az államok szétesése, a környezetrombolás hatásai, a népirtás ma is jelen levő gyakorlata, és azoknak az új technológiáknak a terjedése, amelyek lassan kontrollálhatatlanná és emberi ésszel már-már felfoghatatlanná teszik a konfliktusokat. Az információhoz való hozzáférés és a kommunikáció új módszerei minden korábbinál szorosabb kapcsolatokat teremtenek a világ régiói között, és globálissá teszik az eseményeket, de úgy, hogy közben meggátolják a megfelelő válaszok adását, azt követelve az államok vezetőitől, hogy jelmondatokba sűrítve fejezzék ki azonnali reakcióikat. (Részlet az Előszóból) pdf 14mb 2014
Henry Henry Kissinger (1923- ) amerikai Nobel-békedíjas diplomata és politikus, a 20. századi amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb formálója. Előbb az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt, de több későbbi elnök mellett is dolgozott tanácsadói minőségben. Legújabb könyvében a 21. század sürgető történelmi kihívására keresi a választ: hogyan lehet az ideológiai szélsőségek, az ütköző történeti víziók és a gyorsuló technicizálódás világában közös, a békét biztosító világrendet kialakítani? Merre tartunk? A nyugati világ fölé kerekedik-e a gazdaságilag erősödő kelet? Ha igen, mindez békés folyamat lesz-e? E kérdések megválaszolásához a szerző kétezer év történetén kalauzol át, hogy elérkezzen a mai, változóban lévő világrend-koncepcióig, majd könyve utolsó harmadában a következő fél évszázad várható kihívásait is felvázolja. A kötet amerikai megjelenése óta eltelt rövid idő máris az ő jóslatait látszik igazolni.
Káosz fenyeget a mindeddig példátlan egymásrautaltság és kölcsönös függőség dacára: a tömegpusztító fegyverek terjedése, az államok szétesése, a környezetrombolás hatásai, a népirtás ma is jelen levő gyakorlata, és azoknak az új technológiáknak a terjedése, amelyek lassan kontrollálhatatlanná és emberi ésszel már-már felfoghatatlanná teszik a konfliktusokat. Az információhoz való hozzáférés és a kommunikáció új módszerei minden korábbinál szorosabb kapcsolatokat teremtenek a világ régiói között, és globálissá teszik az eseményeket, de úgy, hogy közben meggátolják a megfelelő válaszok adását, azt követelve az államok vezetőitől, hogy jelmondatokba sűrítve fejezzék ki azonnali reakcióikat. (Részlet az Előszóból) pdf 14mb 2014
Idézet:A kódrészlet megtekintéséhez be kell jelentkezned, vagy nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
